A munkaerőpiachoz való hozzáférés
Az ukránok szabad munkaerő-piaci hozzáférése
Az Ukrajnából érkező menekültek a jövőben megkaphatják a piros-fehér-piros kártyát. Ez a jelenlegi uniós rendelet 2025-ös lejárta után is szabad hozzáférést biztosít számukra a munkaerőpiachoz. A kitelepített személyeknek valószínűleg ugyanazoknak a követelményeknek kell majd megfelelniük, mint a többi kérelmezőnek.
Ezek közé tartozik a nettó 1200 eurós jövedelem, valamint gyermekenként valamivel kevesebb mint 200 euró, és a saját lakhatásukról való gondoskodás. A kormány adatai szerint az ukrajnai háború kitörése óta több mint 12 600 ember dolgozott az országból Ausztriában. Ahhoz, hogy megkapják a piros-fehér-piros kártyát, az elmúlt két évben legalább egy évet kellett dolgozniuk. A jelenlegi előrejelzések szerint ez több mint 7000 ukránra vonatkozhat.
Szabad hozzáférés 2023 áprilisától
"Az Ukrajnából kitelepítettek számára a munkaerőpiacra való szabad bejutás bevezetése már 2023. április 21-én megtörtént. Most a következő fontos lépésként a hosszabb távú tartózkodási perspektíva megteremtéséről van szó a Piros-fehér-piros kártya Plusz révén" - jelentette be a munkaügyi minisztérium. A kártyát általában három évre adják ki - feltéve, hogy a menekült legalább két éve rendszeresen az országban tartózkodik, és teljesítette az integrációs megállapodás egyik modulját. Bármikor meghosszabbítható. A kormány további perspektívákról és a fenntartható integráció lehetőségéről beszélt.
Alacsony foglalkoztatási ráta
Martin Kocher (ÖVP) munkaügyi miniszter szerint a kitelepítettek foglalkoztatási aránya összességében meglehetősen alacsony. Jelenleg 49 000 munkaképes korú ukrán él Ausztriában, akiknek csak egy része van regisztrálva a munkaerő-piaci szolgálatnál, vagy éppen képzésben, továbbképzésben vesz részt. A különböző okok miatt munkaképtelen csoportok számára állandó megoldást keresnek - jelentette be szerdán Johannes Rauch (Zöldek) szociális miniszter.
Kritikát fogalmaztak meg olyan szervezetek, mint a Diakonie, amelyek sok ukrán állampolgárnak, például olyan nőknek, akik gyermekgondozás, betegség vagy idős kor miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, nem látnak kilátást. Egyesek, mint például a Kereskedelmi Kamara, úgy vélik, hogy még ennél is többre lenne szükség, például arra a kötelezettségre, hogy törekedni kell az alapvető szolgáltatások biztosítására.









Kommentare
Da dieser Artikel älter als 18 Monate ist, ist zum jetzigen Zeitpunkt kein Kommentieren mehr möglich.
Wir laden Sie ein, bei einer aktuelleren themenrelevanten Story mitzudiskutieren: Themenübersicht.
Bei Fragen können Sie sich gern an das Community-Team per Mail an forum@krone.at wenden.