A munkaerőpiachoz való hozzáférés

Az ukránok szabad munkaerő-piaci hozzáférése

Az Ukrajnából érkező menekültek a jövőben megkaphatják a piros-fehér-piros kártyát. Ez a jelenlegi uniós rendelet 2025-ös lejárta után is szabad hozzáférést biztosít számukra a munkaerőpiachoz. A kitelepített személyeknek valószínűleg ugyanazoknak a követelményeknek kell majd megfelelniük, mint a többi kérelmezőnek.

Ezek közé tartozik a nettó 1200 eurós jövedelem, valamint gyermekenként valamivel kevesebb mint 200 euró, és a saját lakhatásukról való gondoskodás. A kormány adatai szerint az ukrajnai háború kitörése óta több mint 12 600 ember dolgozott az országból Ausztriában. Ahhoz, hogy megkapják a piros-fehér-piros kártyát, az elmúlt két évben legalább egy évet kellett dolgozniuk. A jelenlegi előrejelzések szerint ez több mint 7000 ukránra vonatkozhat.

Szabad hozzáférés 2023 áprilisától
"Az Ukrajnából kitelepítettek számára a munkaerőpiacra való szabad bejutás bevezetése már 2023. április 21-én megtörtént. Most a következő fontos lépésként a hosszabb távú tartózkodási perspektíva megteremtéséről van szó a Piros-fehér-piros kártya Plusz révén" - jelentette be a munkaügyi minisztérium. A kártyát általában három évre adják ki - feltéve, hogy a menekült legalább két éve rendszeresen az országban tartózkodik, és teljesítette az integrációs megállapodás egyik modulját. Bármikor meghosszabbítható. A kormány további perspektívákról és a fenntartható integráció lehetőségéről beszélt.

Alacsony foglalkoztatási ráta
Martin Kocher (ÖVP) munkaügyi miniszter szerint a kitelepítettek foglalkoztatási aránya összességében meglehetősen alacsony. Jelenleg 49 000 munkaképes korú ukrán él Ausztriában, akiknek csak egy része van regisztrálva a munkaerő-piaci szolgálatnál, vagy éppen képzésben, továbbképzésben vesz részt. A különböző okok miatt munkaképtelen csoportok számára állandó megoldást keresnek - jelentette be szerdán Johannes Rauch (Zöldek) szociális miniszter.

Kritikát fogalmaztak meg olyan szervezetek, mint a Diakonie, amelyek sok ukrán állampolgárnak, például olyan nőknek, akik gyermekgondozás, betegség vagy idős kor miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, nem látnak kilátást. Egyesek, mint például a Kereskedelmi Kamara, úgy vélik, hogy még ennél is többre lenne szükség, például arra a kötelezettségre, hogy törekedni kell az alapvető szolgáltatások biztosítására.