Lavrov Pekingben

Oroszország és Kína: egyoldalú kapcsolat

Jó humor Lavrov és Wang Yi kollégák között(Bild: Russian Foreign Ministry Press Service)

"Együtt a Nyugat ellen!" Ezt az üzenetet küldte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétnapos kínai látogatásán. Kína kétségtelenül profitálhat a jelenlegi geopolitikai helyzetből. Oroszország azonban többet várt a "határok nélküli barátságtól".

Lavrov hétfő óta vendégeskedik Pekingben. A megbeszélések témái között szerepelt az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzete és a két ország együttműködése olyan nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ, a BRICS és a G20 - jelentette be Moszkva az utazás megkezdése előtt. Megvitatták Vlagyimir Putyin Kreml-vezér várhatóan május közepén esedékes kínai látogatásának előkészületeit is.

Az, hogy március közepén történt újraválasztása után Kína lesz az első úticélja, egyértelmű jelzés lenne Putyin részéről a két ország közötti szoros partnerség mellett. Oroszország ukrajnai agressziós háborúja és az azt követő nyugati szankciók érezhetően elszigetelték az országot nemzetközi szinten. "Oroszország szempontjából meg akarják mutatni, hogy Pekingben erős szövetségesük van. Kína pedig talán azt akarja megmutatni, hogy még nem adta fel a "semleges konfliktusmegoldó" törekvéseit. A látogatás tehát arra is szolgálhat, hogy közönséget szerezzen otthon, és a béke erejeként mutatkozzon be" - véli Johann Fuhrmann, a pekingi Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa.

A konfliktusok egyfelől a Nyugat, másfelől Kína és Oroszország között évek óta éleződnek. Az USA többek között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolja Kínát, és magas importvámokat vetett ki, valamint korlátozta a csúcstechnológia exportját a népköztársaságba. Európa is szankciókat fontolgat a kínai e-autóimport ellen az állami támogatások miatt. Kína és az USA a csendes-óceáni befolyási szférákért versengenek. Médiajelentések szerint az USA ezért ki akarja bővíteni az AUKUS katonai szövetséget Ausztráliával és az Egyesült Királysággal. Oroszország viszont azzal vádolja a NATO katonai szövetséget, hogy befolyási övezetét még keletebbre tolja, ezzel indokolva többek között az Ukrajna elleni támadást.

Autokratikus vezetők: a kínai Hszi Csin-ping és az orosz Vlagyimir Putyin(Bild: AFP)

Olaf Scholz német kancellár legutóbbi, 2022 novemberében tett látogatása után Kína világossá tette, "hogy elutasítja a nukleáris fegyverek használatát" - mondja Fuhrmann. Ha Oroszország megtámadná a NATO-t, elképzelhetetlen, hogy Kína kitartson Putyin mellett. "Kína is többször megerősítette, hogy nem akar fegyvereket szállítani. Putyin talán többet remélt a háború előtt biztosított "határtalan barátságtól" - magyarázza a szakértő. Ezzel szemben egy instabil vagy nyugat-orientált Oroszország egy Putyin utáni korszakban "geopolitikai horrorforgatókönyv lenne Peking számára".

Mindazonáltal Peking pragmatikusan kezelheti a jelenlegi helyzetet. Olcsó energiához jut Oroszországtól, és az országot exportpiacnak is megnyerte.