Lavrov Pekingben
Oroszország és Kína: egyoldalú kapcsolat
"Együtt a Nyugat ellen!" Ezt az üzenetet küldte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétnapos kínai látogatásán. Kína kétségtelenül profitálhat a jelenlegi geopolitikai helyzetből. Oroszország azonban többet várt a "határok nélküli barátságtól".
Lavrov hétfő óta vendégeskedik Pekingben. A megbeszélések témái között szerepelt az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzete és a két ország együttműködése olyan nemzetközi szervezetekben, mint az ENSZ, a BRICS és a G20 - jelentette be Moszkva az utazás megkezdése előtt. Megvitatták Vlagyimir Putyin Kreml-vezér várhatóan május közepén esedékes kínai látogatásának előkészületeit is.
Az, hogy március közepén történt újraválasztása után Kína lesz az első úticélja, egyértelmű jelzés lenne Putyin részéről a két ország közötti szoros partnerség mellett. Oroszország ukrajnai agressziós háborúja és az azt követő nyugati szankciók érezhetően elszigetelték az országot nemzetközi szinten. "Oroszország szempontjából meg akarják mutatni, hogy Pekingben erős szövetségesük van. Kína pedig talán azt akarja megmutatni, hogy még nem adta fel a "semleges konfliktusmegoldó" törekvéseit. A látogatás tehát arra is szolgálhat, hogy közönséget szerezzen otthon, és a béke erejeként mutatkozzon be" - véli Johann Fuhrmann, a pekingi Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa.
A konfliktusok egyfelől a Nyugat, másfelől Kína és Oroszország között évek óta éleződnek. Az USA többek között tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolja Kínát, és magas importvámokat vetett ki, valamint korlátozta a csúcstechnológia exportját a népköztársaságba. Európa is szankciókat fontolgat a kínai e-autóimport ellen az állami támogatások miatt. Kína és az USA a csendes-óceáni befolyási szférákért versengenek. Médiajelentések szerint az USA ezért ki akarja bővíteni az AUKUS katonai szövetséget Ausztráliával és az Egyesült Királysággal. Oroszország viszont azzal vádolja a NATO katonai szövetséget, hogy befolyási övezetét még keletebbre tolja, ezzel indokolva többek között az Ukrajna elleni támadást.
Olaf Scholz német kancellár legutóbbi, 2022 novemberében tett látogatása után Kína világossá tette, "hogy elutasítja a nukleáris fegyverek használatát" - mondja Fuhrmann. Ha Oroszország megtámadná a NATO-t, elképzelhetetlen, hogy Kína kitartson Putyin mellett. "Kína is többször megerősítette, hogy nem akar fegyvereket szállítani. Putyin talán többet remélt a háború előtt biztosított "határtalan barátságtól" - magyarázza a szakértő. Ezzel szemben egy instabil vagy nyugat-orientált Oroszország egy Putyin utáni korszakban "geopolitikai horrorforgatókönyv lenne Peking számára".
Mindazonáltal Peking pragmatikusan kezelheti a jelenlegi helyzetet. Olcsó energiához jut Oroszországtól, és az országot exportpiacnak is megnyerte.
Kommentare
Liebe Leserin, lieber Leser,
die Kommentarfunktion steht Ihnen ab 6 Uhr wieder wie gewohnt zur Verfügung.
Mit freundlichen Grüßen
das krone.at-Team
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.