Költségvetési felügyelő figyelmeztet:

“Szükségünk van megszorító csomagokra a választási cukorkák helyett”

Ausztria államháztartása lángokban áll - figyelmeztet Christoph Badelt költségvetési felügyelő. Az adósság 2028-ra meredeken emelkedni fog, a hiány túl magas, és hiányoznak a reformok. Most nem lehetnek választási édességek, és a következő kormány sem kerülheti el az évekig tartó milliárdos takarékossági csomagokat - követeli.

"A helyzet valóban problémás" - mondja Badelt, aki a Költségvetési Tanács vezetőjeként vizsgálja az állam pénzügyi helyzetét. Az idei év gyakorlatilag már véget ért, de a következő évek kilátásai még rosszabbak. Ezért most nem szabadna gyors választási édességeknek lenniük, és a következő kormánynak azonnal el kell kezdenie a megszorító csomagokat, követeli Badelt.

"Sürgősen szükség van a költségvetés konszolidálására, hogy legyen hely a következő válság leküzdésére, és hogy több társadalmi-ökológiai beruházást tudjunk végrehajtani. Ha most tíz-tizenkét milliárd eurós hiánnyal kezdenek, akkor nem lesz meg ez a mozgástér."

A nyomás kívülről is érkezik: az uniós költségvetési szabályok szerint Ausztriának szeptemberig tervet kell bemutatnia, hogy visszatérjen az államadósság GDP-arányos 60 százalékos felső határához - idén 78,5 százalékra emelkedünk, sőt a Költségvetési Tanács 2028-ra további növekedéssel számol, 82,4 százalékra.

Christoph Badelt, a Költségvetési Tanács vezetője: "Szükségünk van mozgástérre a következő válságok esetén".(Bild: APA/ROLAND SCHLAGER)

Ahhoz, hogy legalább megközelítsük a 60 százalékos célt, "négy éven át a GDP 0,5 százalékát kell teljesítenünk, ami évente mintegy 2,5 milliárd eurót jelent" - számszerűsíti Badelt a szükséges megszorító intézkedéseket. Sajnos, jelenleg egyáltalán nincsenek felismerhető erőfeszítések, a Költségvetési Tanács ötös osztályzatot ad a pénzügyminiszternek: a hideg progresszió eltörlése a béradóban és egyes szociális juttatások inflációs kiigazítása ellenfinanszírozás nélkül történt, ezért automatikusan a hiányt növelik.

Az ápolásra, az egészségügyre és a nyugdíjakra fordított folyamatos többletkiadásokat gyakorlatilag "hagyták futni", a szövetségi, tartományi és helyi önkormányzatok részéről "nincs felismerhető ambíció a költségvetés konszolidálására", az éghajlatváltozásból eredő jelentős kockázatok (pl. fenyegető bírságok, környezeti károk) miatt további finanszírozásra van szükség, a strukturális reformok pedig akadoznak.

Több a kiadás, mint a bevétel
Összességében tehát "a kiadási dinamika nagyobb, mint a bevételi dinamika" - összegzi józanul Badelt. Ennek közvetlen következménye, hogy Ausztria pénzügyi minősítése romlani fog, és ezért magasabb kamatot kell fizetnünk növekvő államadósságunk után. Csak idén 1,4 milliárd euróval több lesz, mint 2023-ban. 

Ahelyett, hogy az előírt 60 százalék felé csökkenne, az adósságunk növekszik.(Bild: Krone KREATIV)

A Költségvetési Tanács ezért felszólítja a következő szövetségi kormányt, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy átfogó konszolidációs tervet a bevételek és kiadások egyensúlyba hozása érdekében. A kiadásfékezés azért előnyös, mert fenntarthatóbb hatású. Minden megtakarítási lehetőséget ki kell használni, például a kettős támogatások megszüntetésével.

A jövőbeni gazdaságpolitikai intézkedéseket már nem szabad más területeken történő ellenfinanszírozás nélkül elfogadni, és a klímapolitikát úgy kell végrehajtani, hogy a költségvetés pénzügyi kockázatai (pl. környezeti károk, bizonyítványvásárlások) csökkenjenek. 

Mindazonáltal hét másik uniós országgal, például Franciaországgal és Olaszországgal ellentétben Ausztria még nem szerepel azon országok "fekete listáján", amelyekkel szemben Brüsszel már eljárást kezdeményezett túlzott új adósságállomány miatt.