Gázai háború
Az EU többsége az “azonnali humanitárius szünet” mellett foglalt állást
Az uniós országok többsége "azonnali humanitárius szünetet" sürget a Gázai övezetben. A 27 uniós tagállam közül 26 támogatja a szünetet, amelynek fenntartható tűzszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segélyek biztosításához kellene vezetnie.
Nem ismert, hogy melyik ország nem értett egyet ezzel a követeléssel. Magyarország azonban nemrég megakadályozott egy hasonló nyilatkozatot. De a budapesti kormány az EU külügyi tanácsának brüsszeli ülésén is ellenezte a határozatot. Mint azt a Német Sajtóügynökségnek több diplomata is megerősítette, Magyarország megakadályozta a ciszjordániai radikális izraeli telepesek elleni szankciókról szóló elvi megállapodást.
Schallenberg: "Nem szabad fél szemmel vaknak lenni"
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a szavazás előtt Bécsben világosan megfogalmazta a kormány álláspontját: "Én nagyon is támogatom ezt. Nem szabad fél szemmel vaknak lennünk, különösen a Közel-Keleten. Mindig is azt mondtam, hogy elfogadhatatlanok a telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszakos cselekmények, valamint a szent helyek megsértése".
Az uniós diplomaták szerint Németország is igennel szavazott volna. Annalena Baerbock külügyminiszter "egyre növekvő feszültségekről" beszélt Ciszjordániával kapcsolatban. Az izraeli telepesek cselekedetei nem maradhatnak kommentár nélkül - mondta.
Borrell sajnálja Magyarország ellenállását
"Ne felejtsük el, mi történik Ciszjordániában" - mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények folytatódnak. Ezért szankciókat javasolt. Borrell ismét sajnálatát fejezte ki, hogy a Gázai övezet déli részén zajló újabb katonai offenzíva ellen szombaton kiadott nyilatkozatot Magyarország ellenállása miatt csak az ő nevében lehetett megtenni, nem pedig a 27 uniós állam nevében. A tervezett szankciók között szerepel az uniós beutazási tilalom és az EU-ban tartott vagyonok befagyasztása.
A ciszjordániai feszült helyzet hátterében az áll, hogy Izrael a terület 1967-es hatnapos háborúban történt elfoglalása óta folyamatosan bővíti ott a vitatott településeket. Az izraeli anyaország és Jordánia között fekvő területen a telepesek száma mára mintegy félmillióra emelkedett. Kelet-Jeruzsálemmel együtt már 700 ezer telepes él mintegy hárommillió palesztin között. Az ENSZ ezeket a településeket a békés rendezés egyik fő akadályának minősítette, mivel egy esetleges kétállami megoldás során alig engednek összefüggő területet a palesztinok számára.
Kommentare
Willkommen in unserer Community! Eingehende Beiträge werden geprüft und anschließend veröffentlicht. Bitte achten Sie auf Einhaltung unserer Netiquette und AGB. Für ausführliche Diskussionen steht Ihnen ebenso das krone.at-Forum zur Verfügung. Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.