Gázai háború

Az EU többsége az “azonnali humanitárius szünet” mellett foglalt állást

Füstoszlop Rafah felett, ahová az izraeli hadsereg most be akar törni.(Bild: APA/AFP/SAID KHATIB)

Az uniós országok többsége "azonnali humanitárius szünetet" sürget a Gázai övezetben. A 27 uniós tagállam közül 26 támogatja a szünetet, amelynek fenntartható tűzszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segélyek biztosításához kellene vezetnie.

Nem ismert, hogy melyik ország nem értett egyet ezzel a követeléssel. Magyarország azonban nemrég megakadályozott egy hasonló nyilatkozatot. De a budapesti kormány az EU külügyi tanácsának brüsszeli ülésén is ellenezte a határozatot. Mint azt a Német Sajtóügynökségnek több diplomata is megerősítette, Magyarország megakadályozta a ciszjordániai radikális izraeli telepesek elleni szankciókról szóló elvi megállapodást.

Schallenberg: "Nem szabad fél szemmel vaknak lenni"
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a szavazás előtt Bécsben világosan megfogalmazta a kormány álláspontját: "Én nagyon is támogatom ezt. Nem szabad fél szemmel vaknak lennünk, különösen a Közel-Keleten. Mindig is azt mondtam, hogy elfogadhatatlanok a telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszakos cselekmények, valamint a szent helyek megsértése".

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a radikális izraeli telepesek elleni szankciók mellett szavazott.(Bild: APA/BMEIA/MICHAEL GRUBER)

Az uniós diplomaták szerint Németország is igennel szavazott volna. Annalena Baerbock külügyminiszter "egyre növekvő feszültségekről" beszélt Ciszjordániával kapcsolatban. Az izraeli telepesek cselekedetei nem maradhatnak kommentár nélkül - mondta. 

Borrell sajnálja Magyarország ellenállását
"Ne felejtsük el, mi történik Ciszjordániában" - mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények folytatódnak. Ezért szankciókat javasolt. Borrell ismét sajnálatát fejezte ki, hogy a Gázai övezet déli részén zajló újabb katonai offenzíva ellen szombaton kiadott nyilatkozatot Magyarország ellenállása miatt csak az ő nevében lehetett megtenni, nem pedig a 27 uniós állam nevében. A tervezett szankciók között szerepel az uniós beutazási tilalom és az EU-ban tartott vagyonok befagyasztása. 

A ciszjordániai feszült helyzet hátterében az áll, hogy Izrael a terület 1967-es hatnapos háborúban történt elfoglalása óta folyamatosan bővíti ott a vitatott településeket. Az izraeli anyaország és Jordánia között fekvő területen a telepesek száma mára mintegy félmillióra emelkedett. Kelet-Jeruzsálemmel együtt már 700 ezer telepes él mintegy hárommillió palesztin között. Az ENSZ ezeket a településeket a békés rendezés egyik fő akadályának minősítette, mivel egy esetleges kétállami megoldás során alig engednek összefüggő területet a palesztinok számára.