Az ukrajnai háború miatt

ICC elfogatóparancsot adtak ki Shoigu és a hadsereg főnöke ellen is

A Nemzetközi Büntetőbíróság alig több mint egy évvel azután, hogy állítólagos háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekvédelmi tiszt ellen, most Valerij Geraszimov hadseregfőnököt és Szergej Sojgu volt védelmi minisztert is körözési listára tette.

Mint a hágai bíróság kedden bejelentette, a vádak az ukrajnai háború idején elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkoznak. Konkrétan a két vádlottat civil objektumok elleni szándékos támadásokkal és "embertelen cselekedetekkel" vádolják Ukrajnában. 

A jelek szerint ők felelősek az orosz hadsereg által az ukrán villamosenergia-hálózat ellen 2022 októberétől legalább 2023 márciusáig végrehajtott célzott bombázásokért. Magának a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincsenek eszközei a letartóztatási parancsok végrehajtására. A bíróságban részes valamennyi állam köteles azonban letartóztatni a keresett személyeket, és átadni őket a bíróságnak, ha a területükön tartózkodnak.

Ukrajna örül a "fontos döntésnek"
Ukrajna "fontos döntésként" üdvözölte az elfogatóparancsokat. "Szoigu és Geraszimov egyéni felelősséget viselnek. Mindenkit felelősségre vonnak a gonoszságért" - írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegram online szolgáltatásban. Volodimir Zelenszkij elnök kifejtette, hogy az ICC döntése "egyértelművé teszi, hogy elkerülhetetlen az ukránok elleni bírósági fellépés az orosz bűncselekmények miatt". "Türelmetlenül várja a további elfogatóparancsokat, hogy megfosszuk Oroszországot a büntetlenség érzésétől", amely "évtizedek óta táplálja az orosz bűnöket". Moszkva lekicsinyelte az ICC döntését, és "jelentéktelen" eseményekről beszélt.

Oroszországot elítélték az emberi jogok megsértése miatt a Krímben
Szintén kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Fekete-tengeri Krím félszigeten szisztematikus emberi jogi jogsértések történtek. Az Oroszország elleni ítélet azonban nem magáról az annexióról, hanem a megszálló erők későbbi magatartásáról szólt.

A bíróság helyt adott Ukrajna panaszának, amely többek között jogellenes letartóztatásokról, bántalmazásról, az ukrán média és az ukrán nyelv iskolai oktatásának elnyomásáról számolt be. Emellett az orosz kormány nemcsak a Krímben, hanem Ukrajna és Oroszország egész területén üldözte az ukránbarát aktivistákat.