Volt amerikai energiaügyi miniszter:
“A német zöldek félretájékoztatást terjesztenek”
Tavaly áprilisban Németország leállította utolsó aktív atomerőműveit. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fosszilis tüzelőanyagok zöld alternatíváinak keresésében a berlini kormány - az Európában egyre erősödő tendenciával ellentétben - nem az atomenergiára összpontosított. Ezt az Egyesült Államokban bírálták. Steven Chu volt energiaügyi miniszter még a kormányzó Zöld Pártot is "félretájékoztatással" vádolja.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjújában Chu azt tanácsolja a németeknek, hogy sürgősen gondolják át energiapolitikájukat. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a nehézipar nagy része elköltözik. Ez ugyanis a stabil és megfizethető áramellátástól függ - éjjel-nappal. "Amikor tehát egyes emberek azt mondják, hogy nem akarják ezt, nem akarják azt, nem akarnak atomenergiát, nem akarnak szenet, mindent meg lehet csinálni megújuló energiákkal, akkor ezek az emberek nyilvánvalóan nem félvezetőgyárakat, vegyipari gyárakat vagy feldolgozóüzemeket üzemeltetnek" - mondta a 75 éves Nobel-díjas.
Ha el akarjuk érni a klímacélokat, ugyanakkor meg akarjuk őrizni a munkahelyeket és globálisan versenyképesek akarunk maradni, az atomenergia "nem is tűnik olyan rossznak" - hangsúlyozza a volt miniszter. Véleménye szerint az atomreaktorok előnyösebbek lennének a gáztüzelésű erőművekkel szemben, amelyeket Németország nemrég elfogadott erőművi stratégiája is előirányoz. Ezek a szél- és naperőművekből származó villamosenergia-betáplálás ingadozását hivatottak ellensúlyozni, de fokozatosan át kell állítani őket a klímabarátabb hidrogénre is.
Chu ezzel kapcsolatban azonban "félretájékoztatásról" beszél, amelyet a Zöldek terjesztenek. A párt álláspontja "nem összeegyeztethető a jövő valóságával".
Az atomenergia "valódi" költségei
A környezetvédelmi szervezetek azonban többször hangsúlyozzák, hogy az atomlobbi által terjesztett elmélet, miszerint az atomenergia olyan olcsó, nem teljesen igaz. A Német Környezet- és Természetvédelmi Szövetség például a honlapján kifejti, hogy az atomerőművek építéséhez magas beruházásokra van szükség, amelyeket csak a nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak. Ez "nem megfelelő versenyhez" és esetleges árrögzítéshez vezet. Ráadásul hatalmas állami támogatásokról van szó.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az áram ára "nem tükrözi az atomenergia valódi költségeit". Ebben az összefüggésben utalnak a Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft által készített tanulmányra, amely a különböző energiafajták valós költségeit vizsgálja a társadalom egésze számára. Az embereket és a környezetet érintő összes tényezőt figyelembe véve egy kilowattóra (kWh) atomenergia ára 42,2 cent. A szélenergia viszont a tanulmány szerint csak 8,1 cent/kWh-ba kerül.
Kommentare
Da dieser Artikel älter als 18 Monate ist, ist zum jetzigen Zeitpunkt kein Kommentieren mehr möglich.
Wir laden Sie ein, bei einer aktuelleren themenrelevanten Story mitzudiskutieren: Themenübersicht.
Bei Fragen können Sie sich gern an das Community-Team per Mail an forum@krone.at wenden.