"Gyönyörűen éget"
Először lőttek nyugati fegyvereket Oroszországba
A nyugati fegyverek orosz területen történő bevetésének engedélyezéséért folytatott hosszú küzdelem után most elég gyorsan történtek a dolgok. Az ukrán fegyveres erők szerint máris találatot kapott egy robbanórakéta-rendszer. "Csodálatosan ég" - örül a megtámadott ország a katonai sikernek.
A jelentés szerint egy orosz Sz-300-as rakétarendszerről van szó, amely állítólag többször is lőtte Harkiv városát Oroszországból.
A képen az állítólagos találat látható
"Gyönyörűen ég. Ez egy orosz S-300-as, orosz területen. Az első napok a nyugati fegyverek ellenséges területen való alkalmazásának engedélyezése után" - posztolta a Facebookon Iryna Verescsuk ukrán kormányminiszter egy állítólagos találatot ábrázoló kép kíséretében - a posztot azóta törölték.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan melyik fegyver felelős a rakétarendszer állítólagos megsemmisítéséért - azt sem tudni még, hogy melyik országból származik. Több ukrán katonai blogger azonban azt feltételezi, hogy egy amerikai gyártmányú HIMARS rendszer lehetett.
Az oroszok elveszítik a biztonságot, amiről azt hitték, hogy megvan
Ukrajna hónapok óta szó szerint könyörgött Washingtonnak, hogy engedje meg neki, hogy orosz földön lévő célpontokat támadhasson - a fő ok a Harkiv elleni tömeges támadások voltak. Eddig az oroszok abban a bizonyosságban voltak, hogy gyakorlatilag biztonságos távolságból támadhatnak. Ráadásul saját területüket használták a visszavonulásra, az átcsoportosításra és a fegyverraktárak ottani állomásoztatására.
Most azonban a helyzet drámaian megváltozott. A nyugati államok fokozatosan enyhítették vétójukat az ukránok ilyen jellegű, erős feltételekkel történő bevetésével szemben. Ezekre csak Harkiv térségében kerülhet sor - és csak úgynevezett GMLRS-rendszerekkel (Multiple Launch Rocket System), azaz precíziós irányítású, 70-150 kilométeres hatótávolságú felszíni-felszíni rakétákkal.
A nyugati kiadás "önmagában nem jelent változást"
Katonai elemzők azonban visszafogják a nyugati fegyverek kiadásával kapcsolatos várakozásokat. Az osztrák Franz-Stefan Gady, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a GMLRS határokon átnyúló támadásai lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy "csapást mérjen néhány orosz felvonulási területre, parancsnoki és irányítóközpontra és utánpótlási raktárra. Ez nem fogja megállítani a Harkiv elleni orosz katonai műveleteket, de megnehezíti azokat".
Mathieu Boulegue, a brit Chatham House tanácsadója nem látja úgy, hogy a politika változása "önmagában megváltoztatná a játékot". Inkább "egy adalék, egy szteroid, egy további erősítő Ukrajna számára, hogy megvédje magát" - mondta a CNN-nek.
Putyin figyelmeztetése a "sűrűn lakott országoknak".
Magának Vlagyimir Putyin elnöknek a reakciója is mutatja, hogy a Kremlnek egyáltalán nem tetszik a kiadás. Azonnal megint megzörgette a nukleáris szablyát, hogy elrettentse Ukrajnát a támadástól, a Nyugatot pedig a fegyverszállításoktól.
Nem sokkal azelőtt, hogy Joe Biden amerikai elnök zöld utat adott volna, azt mondta, hogy a döntésnek "súlyos következményei" lehetnek, különösen a "kis és sűrűn lakott országok" számára.
This article has been automatically translated,
read the original article here.








Da dieser Artikel älter als 18 Monate ist, ist zum jetzigen Zeitpunkt kein Kommentieren mehr möglich.
Wir laden Sie ein, bei einer aktuelleren themenrelevanten Story mitzudiskutieren: Themenübersicht.
Bei Fragen können Sie sich gern an das Community-Team per Mail an forum@krone.at wenden.