Nyugat vs. Kelet
Az értékek egyre távolabb sodródnak egymástól
Egy tanulmány szerint a nyugati és más társadalmak értékrendje egyre inkább eltér egymástól. Bár az országok az elmúlt 40 évben a globalizáció, a tömegmédia és a technológia elterjedése következtében sok tekintetben hasonlóbbá váltak, a kulturális értékek nem feltétlenül tartoznak ezek közé - számoltak be amerikai kutatók a Nature Communications című folyóiratban 76 ország mintegy 400 ezer emberének ismételt megkérdezésével végzett felmérések eredményeiről.
A tanulmány szerint az értékorientációk, különösen a tolerancia és a nyitottság tekintetében, az elmúlt négy évtizedben eltértek a különböző kontinensek országai között. A kontinenseken belül viszont egyre inkább hasonlítanak egymáshoz. Az adatok azt is mutatják, hogy a magas jövedelmű nyugati országok értékorientációi különösen különböznek a többi országétól.
A növekvő értékkülönbség konfliktusokhoz vezethet
A kutatók szerint az egyik elmélet szerint a modernizáció és a gazdasági jólét növekedésével világszerte egyre inkább a liberális, individualista, a személyes jogokat és szabadságjogokat hangsúlyozó értékek kerülnek előtérbe. Ez az összefüggés azonban különösen az ázsiai és afrikai országokban sokkal kevésbé hangsúlyos, mint a nyugati országokban - derül ki most a tanulmányból. A növekvő értékkülönbségnek következményei lehetnek a politikai polarizációra és a nemzetközi konfliktusokra - figyelmeztet a Joshua Conrad Jackson és Danila Medvedev kutatópáros.
"Ha az attitűdök és értékek kulturális különbségei növekednek, a vallási intolerancia nő, és ezzel egyidejűleg csökken a gazdasági, szociális és ökológiai kérdésekben való együttműködési hajlandóság, akkor a társadalmakon belüli vagy a társadalmak közötti konfliktusok meredeken növekedhetnek, egészen a katonai konfliktusokig" - magyarázta Roland Verwiebe, a Potsdami Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban.
Jelentős különbségek a vallás témájában
A chicagói szerzőpáros a World Values Survey 1981 és 2022 közötti adatait elemezte. Elemezték a kulturális különbségeket 40 érték, például a nyitottság, az engedelmesség és a hit tekintetében. Az eredmények szerint nagy különbségek vannak annak megítélésében, hogy mennyire fontos a gyerekeknek vallásos hitet tanítani és engedelmességre nevelni őket.
A nyugati és más országok más szempontok szerint is jelentősen eltértek egymástól: míg például Ausztráliában és Pakisztánban évtizedekkel ezelőtt az emberek egyformán elfogadhatatlannak tartották a válást, addig mára ellentétes irányba fejlődtek a nézeteik - magyarázza Jackson és Medvedev. Hasonló fejlődés ment végbe a gyermekek engedelmességének értékében is.
A jólét nem jelent nagyobb nyitottságot
A kutatók szerint a jólét fejlődése nem jelenti automatikusan az értékek harmonizálódását. Hongkongban és Kanadában például 2000 és 2020 között hasonlóan emelkedett, de Kanadában gyorsabban nőtt a homoszexualitás elfogadása. Kanadában már kevésbé hangsúlyozzák a gyerekek magas motivációját, Hongkongban viszont lényegesen jobban.
Verwiebe, a társadalmi struktúraelemzés és a társadalmi egyenlőtlenségek professzora elmondta, hogy elismerte az egyes országok mérési körülményeinek összehasonlíthatóságában rejlő korlátokat. "Ugyanakkor a nagyon nagyszámú adatpont felhasználása azt jelenti, hogy az eredményekről feltételezhető, hogy nagyon robosztusak, és az értékek globális eltérésében jelentett tendenciákat nagyon is hihetőnek tartom." Új választóvonalak alakultak ki egyfelől a nyugati, nagyon gazdag európai országok, másfelől az ázsiai és afrikai országok között.
A demokráciák védekezésben
Van egy másik jelentős fejlemény is: "Az európai formájú liberális demokráciák világszerte egyre inkább defenzívába szorulnak; egyes esetekben az erősen demokratikus társadalmakban is jelentősen csökken az elfogadottságuk, például Hollandiában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Németországban". A demokrácia az érdekkülönbségek egyeztetésén, a véleménykülönbségek elfogadásán alapul. "Ha a demokrácia visszaszorulóban van, az intolerancia növekszik."










Kommentare
Da dieser Artikel älter als 18 Monate ist, ist zum jetzigen Zeitpunkt kein Kommentieren mehr möglich.
Wir laden Sie ein, bei einer aktuelleren themenrelevanten Story mitzudiskutieren: Themenübersicht.
Bei Fragen können Sie sich gern an das Community-Team per Mail an forum@krone.at wenden.