Forradalmak Finnországban

Stubb volt miniszterelnök nyerte az elnökválasztást

Alexander Stubb ígéri: "Politikailag nem lesz kapcsolat az orosz elnökkel vagy az orosz politikai vezetéssel, amíg nem fejezik be az ukrajnai háborút".(Bild: APA/AFP/Lehtikuva/Emmi Korhonen)

A finn elnökség továbbra is konzervatív kézben marad. A vasárnapi elnökválasztáson Alexander Stubb (55) volt miniszterelnök győzött Pekka Haavisto (65) zöld politikus ellen. A szavazatok csaknem teljes összeszámlálása után Stubb 51,7 százalékot, Haavisto volt külügyminiszter pedig 48,3 százalékot ért el. Ez volt a harmadik kudarca, 2014-ben és 2019-ben Sauli Niinistö ellen veszített. A konzervatív hivatalban lévő elnök nem indulhatott újra.

"Az egyetlen dolog, amire most gondolni tudok, az a hála. Ez a finnországi demokrácia nagy győzelme, rendkívül büszke vagyok minden finnre, aki szavazott" - mondta Stubb a választás éjszakáján. Haavisto korábban gratulált neki választási győzelméhez.

Bár a január 28-i első fordulóban Stubb kapta a legtöbb szavazatot, nem került ki egyértelmű győztesként. A közvélemény-kutatások szerint ő volt a második forduló elsöprő favoritja, de előnye a szavazás előtti utolsó napokban csökkent. Ez azonban nem volt elég Haavisto győzelméhez. A finn szavazók egy része nyílt homoszexualitása miatt elutasította őt.

Stubb március 1-jén lép hivatalba. Már a szavazás első fordulójában legyőzte a finn politika több nehézsúlyú képviselőjét, például a jobboldali populista Jussi Halla-aho parlamenti elnököt és Olli Rehn volt uniós monetáris biztost.

Az első választás Finnország NATO-csatlakozása óta
Ez volt az első választás Finnország NATO-csatlakozása óta. A hivatalban lévő Niinistö hosszú ideig diplomáciai külpolitikát folytatott, különösen a szomszédos Oroszországgal szemben, ahogy az Finnországban évtizedek óta megszokott. Vlagyimir Putyin elnökkel való kezdeti jó kapcsolatai miatt a "Putyin-suttogó" becenevet kapta. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra válaszul azonban Niinistö kivezette országát a hagyományos el nem kötelezett státuszából, és a NATO-ba vezette. Haavisto akkori külügyminiszterként központi szerepet játszott. A zöld politikus 2023 áprilisában írta alá a NATO-csatlakozási dokumentumot.

Kemény álláspont Oroszországgal szemben
A választási kampány során minden elnökjelölt kemény álláspontot hirdetett a moszkvai kormánnyal szemben. Stubb nemrégiben a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta: "Politikailag nem lesz kapcsolat az orosz elnökkel vagy az orosz politikai vezetéssel, amíg nem vetnek véget az ukrajnai háborúnak". Az 55 éves politikus a NATO-ba való mélyebb integráció mellett van, ami a szövetség csapatainak Finnországban való állomásoztatását is magában foglalhatná. A nukleáris fegyverek tárolását azonban elutasítja. Haavisto volt külügyminiszter óvatosabb volt, és szükségtelennek nevezte a NATO-kontingens finnországi felállítását.

Finnországban az államfőnek szélesebb körű végrehajtói jogköre van, mint például az osztrák szövetségi elnöknek. A finn elnök például a kormánnyal szorosan együttműködve irányítja a kül- és biztonságpolitikát, képviseli az országot a NATO-találkozókon, és ő a fegyveres erők főparancsnoka.